Szöveggyűjtemény

Az épített örökség mindenkié

Ha Európa mint önálló történelmi egység létezik, az talán leginkább az európai városok-nak köszönhető. Leonardo Benevolo (1923-2017)

Amit hatalom ront meg, az ismét feléledhet, de amit a nemzet könnyelműsége önként odavet, vagy gyávasága elhanyagol, azt visszaszerezni ritkán lehet. Deák Ferenc (1803–1876)

BUDAPESTI AJÁNLÁSOK

Az Integrált városvédelem c. oktatási műhelyfoglalkozás és a közép- és kelet-európai világörökségi városokkal foglalkozó Városi örökség kutatása (“Városi archeológia”) c. szeminárium résztvevői Budapesten és Noszva-jon, 2000. június 18-24-én ülést tartottak az UNESCO és az ICCROM kezdeményezésére, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma szervezésében, és azon aggodalomtól vezettetve, hogy az örökségnek a városi élet minőségéhez való hozzájárulását nem integrálták teljesen Magyarország és a környező régió fejlődésébe, az alábbi pontokban állapodtak meg:

  • Identitás és emberi fejlődés. Városi műemléki örökségünk semmi mással nem helyettesíthető forrása nem csupán az identitásnak, de egymás kölcsönös elismerésének és a történelmi fejlődésbe való társadalmi beillesz-kedésnek is. Az identitás forrásai fokozott gondozására fordított erőfeszítések jelentős komparatív előnyöket biz-tosítanak Magyarország és a régió többi országa számára az európai integráció kontextusában. Ennek következ-tében az örökségvédelemnek a politikai munkatervekben az első helyre kell kerülnie. Amennyiben a fejlesz-tési folyamatba elejétől a végéig az érdekelt feleket aktív és egyenrangú szereplőként bevonják, a városi örökség a legfontosabb erő lehet, ami a régióban rendelkezésre áll az identitás erősítésére a globalizáció kontextusában.
  • Világörökségi helyszínek és a versenyképesség kritikus pontjai. A közép- és kelet-európai régióban meglé-vő világörökség helyszínek hozzájárulnak a regionális fejlesztések növekvő versenyképességéhez. Ezek a helyszínek tehát rendkívüli fontosságú lehetőséget biztosítanak ahhoz, hogy a legkiválóbb városvédelmi gyakorlati modelleket fejlesszük ki és teszteljük. A modellek kifejlesztése során fontos, hogy a világörökségi helyszínek innovatív irányítási rendszereket alakítsanak ki azáltal, hogy a tervezés folyamatában figyelembe veszik a városvédelem legfontosabb területeinek hatáselemzését, valamint a fejlesztői érdekeltséget. A számta-lan szervezeti változás, a sebesen fejlődő jogi és adminisztratív keretek belső ellentmondásai, valamint a régióra jellemző finanszí-rozási eszköz-elégtelenség, azon törekvésekkel együtt, hogy a régió igyekszik részt venni Eu-rópa politikai egységesülésében, teljesen integrált megközelítést kíván meg a városvédelemben, ha a régió városainak versenyképességét az egyesült Európában el akarjuk érni.
  • Közösségek fejlesztése és a városi örökség természete. Mint az élet minőségének lényeges részét, a városi örökséget nem lehet a közösségek fejlődésének egyéb részeitől elkülönítve vizsgálni. Városaink örökségét sok-rétűnek kell tekinteni, beleértve mindazon tulajdonságokat, térbeli elrendezést, funkciót, hagyományokat és kés-zségeket, amelyek hozzájárulnak a történelmi helyek jellegének megértéséhez és meghatározzák azt. Követ-kezésképpen a műemlékvédelmi törekvéseket nem csupán a történelmi városi környezet műemlékeire és külön-leges jellegére kell irányítani, hanem mindarra, ami a múlt megértésének forrásául szolgál, legyen akár kéz-zelfogható, akár nem, és e törekvésekbe be kell vonni mindazon érdekelt feleket, akik számára ezek a forrá-sok jelentenek valamit. E tekintetben a régészeti források éppen úgy, mint a városi örökség egyéb formái a törté-nelmi városok megértésének lényeges forrásául szolgálnak. E források kezelése és menedzselése, amelyet a városfejlesztés folyamán gyakran elhanyagolnak, különös figyelmet érdemel, és valóban rászolgál a városterve-zés és városfejlesztés folyamatába történő teljes körű integrációra.
  • Döntéshozatal és az érdekelt felek. Az Agenda 21 célkitűzéseivel összhangban az örökséggel, illetve más városi érdekeltségekkel kapcsolatos döntéshozási és szabályozási funkciókat célszerű a lehető legközelebb hozni a döntések érintettjeihez. Lehetséges, hogy ennek az elvnek a megvalósításához végső soron a felelős-ségi körök és az erőforrások jelentős átcsoportosítására lesz szükség a központi szintről regionális és helyi szintekre, ugyanakkor azonban az irányelvi kereteket, a kutatási és dokumentációs kapacitást valamint a városvédelmi szabványokat és elveket továbbra is országos szinten kell tartani. A hatékony városvédelem feltétele az integrált megközelítés alkalmazása, melybe beletartozik a lehető legteljesebb ágazatközi és inter-diszciplináris együtt-működés a fejlesztési lehetőségek feltárásában. Amennyiben nem hozzuk össze az örökségi szakértőket, a fejlesztőket, beruházókat, hitelezőket és a lakóközösségeket, valamint a közigaz-gatást és az állami vezetőket annak érdekében, hogy jobban értsük egymás jogos érdekeit és célkitűzéseit, és hogy a városfejlesztés kölcsönösen elfogadható formáit közös erőfeszítéssel legyünk képesek kidolgozni, a vá-rosvédelmi törekvések töredékesek és hatástalanok maradnak.

(Az ülés a kancelláriát vezető miniszter, valamint a kulturális és gazdasági miniszterek védnöksége alatt zajlott.)